Csillag Optika Szeged
image Facebook oldalunk:

Jobban fárasztja a szemet a 3D TV, mint a hagyományos

információ forrása: 2012.04.26   tárgy:


A 3D-ben sugárzott műsorok jobban fárasztják a szemet, mint a hagyományos műsorok – derül ki egy amerikai kutatásból.    
      
A University of Califonia-Berkeley kutatói a 3D-s televíziók piacán is jelen lévő Samsung cég kutatórészlegének megbízásából vizsgálták a hagyományos és a háromdimenziós tévézés sajátosságait.

A vizsgálat során hagyományos kétdimenziós, illetve háromdimenziós videofelvételeket vetítettek le a tesztben résztvevő személyeknek. A tesztalanyoknak a felvételeket különböző irányokból és távolságokból kellett megnézniük, miközben egy kérdőíven folyamatosan meg kellett adniuk saját aktuális fizikai állapotukat is. 

A kérdőívek kiértékelése során derült fény arra, hogy a 3D-s műsorok nézése jobban fárasztotta a tesztalanyok szemét, látásuk a tévézés után kevésbé volt tiszta, mint amikor hagyományos, 2D-s műsorokat vetítettek le nekik.
A vizsgálat eredményei szerint a szem nagyobb elfáradását a 3D esetén az okozza, hogy míg a hagyományos műsoroknál csak 2 dimenzióban szükséges fókuszálni, a 3D-s műsorok esetén térben is rá kell fókuszálni egy-egy objektumra.
Az, hogy a háromdimenziós műsorok mennyire fárasztják a szemet, jelentős mértékben függ a megjelenítésre kerülő tartalom jellegétől is; leginkább a nagy mélységek és a képernyőből „kiugró” objektumok okoznak diszkomfortot a nézőkben.

Forrás: www.origo.hu      
 
A szemüvegviselés előnyt jelent az állásinterjún?

információ forrása: 2011.01.11
      
Az álláskeresők egy része úgy gondolja, nagyobb esélye van a megpályázott pozíció megszerzésére, ha szemüveget visel az állásinterjún – írta a brit Telegraph Online, egy, a témával kapcsolatos kutatásra hivatkozva.

A brit álláskeresők– munkaképes korú felnőttek – jelentős hányada véli úgy, hogy jobb esélyekkel indulnak az állásinterjún a szemüveget viselő jelentkezők, mint a szemüveget nem hordó társaik. 1/3-uk gondolja azt, hogy a szemüveg professzionális külsőt kölcsönöz viselőjének, 43%-uk szerint pedig aki szemüveget visel, azt intelligensnek látszik.

 A brit College of Optometrists a témával foglalkozó tanulmányában kiemeli, hogy a kutatás során megkérdezett munkavállalók 40%-a beismerte, hogy már viselt, vagy szívesen viselne szemüveget az állásinterjún akkor is, ha nincs arra szüksége, csupán azért, hogy az interjú lebonyolítójában jó benyomást keltsen.

Cary Cooper, a Lancaster Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa szerint régi sztereotípia az, hogy az intelligens emberek szemüveget viselnek, mely abból a tévhitből ered, hogy akinek rossz a szeme, arról azt feltételezik, hogy biztos azért, mert sokat olvas. Cooper ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy ettől függetlenül nem biztos, hogy a szemüveg már önmagában is jó belépő, hiszen ma már kontaktlencsét is viselhetnek azok, akik látásproblémával küzdenek. Néhány ember viszont azért ragaszkodik a szemüveghez, mert úgy érzi, elrejtőzhet szemüvege mögé, és ettől magabiztosabbnak érzi magát.

Bár a professzionális külső valóban fontos, sokkal nagyobb hangsúly esik arra, hogy az interjúalany mennyire felkészült, mennyire tudja eladni magát, és meg tudja-e győzni az interjúztatót arról, hogy ért a szakmájához – vélik a hazai fejvadászok.

Forrás: www.hvg.hu     
 
 
Mit nevezünk optikai csalódásnak?
       
információ forrása: 2011.07.22

Az optikai csalódások az emberi szem percepciójának jellegzetességeiből, korlátaiból fakadó tévedések.

Két fő típusukat különböztethetjük meg:
-  Fiziológiai illúziók: a szem percepciós tulajdonságaiból fakadó tévedések (pl. mozgóképi illúzió)
-  Kognitív illúziók: a vizuális ingerek agyunk által történő leggyakoribb, tipikus feldolgozását alapul vevő értelmező mechanizmusokon alapuló illúziók    
Forrás:
http://ktnye.akti.hu/
http://hu.wikipedia.org/
http://optikaicsalodas.hu/     
 
Optikai csalódások      
       
információ forrása: 2010.03.31
 
Az alábbi képek jól példázzák azt, hogy mennyire csalóka lehet az, amit látunk:
/Forrás: http://zsolt.info/keptar/     

A farkasvakság
       
információ forrása: 2010.04.21

Mit jelent a farkasvakság?
 
A farkasvakság (vagy más néven: éjszakai vakság) egy, a látás funkcióinak csökkenésével járó állapot. A farkasvakságban szenvedő betegek szeme nem képes azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez, így szürkületkor és félhomályban feltűnően gyengébben látnak, mint egészséges társaik. A betegség oka a pálcikák (a szem ideghártyájának széli részein elhelyezkedő látóidegsejtek) pusztulása, amelynek két fő oka lehet: veleszületett betegség (retinitis pigmentosa) vagy az A-vitamin hiánya.
 
Kezelése
A tünetek észlelése esetén fontos a szemorvosi vizsgálat és az A-vitamin megfelelő mennyiségű bevitele. Kínában már 3500 évvel ezelőtt felismerték, hogy a farkasvakság a jelentős A-vitamin tartalmú máj fogyasztásával gyógyítható. Hiánytünetek esetén a megfelelő A-vitamin bevitel meghatározásához érdemes orvossal egyeztetni.
 
Előfordulása
A farkasvakság leginkább a 2-5 éves korosztályt, valamint a terhes nőket veszélyezteti, és leggyakrabban a fejlődő országokban figyelhető meg, ahol az alultápláltság vitaminhiányt okoz. A Föld fejlődő országaiban hozzávetőlegesen 230 millió gyerek szenved vitaminhiányban. A fejtett országokban – így hazánkban is – a betegség kialakulásának hátterében elsősorban a szervezet anyagcsere- vagy felszívódási zavarai állnak, és csak átmenetileg jelentkezik.
 
Tünetei
A látás funkcióinak csökkenése mellett a farkasvakság és az A-vitamin hiány jellemző tünetei közé sorolható még az étvágytalanság, az immunrendszer gyengülése és a – főként légúti – betegségekkel szembeni fokozott fogékonyság. Emellett a bőr, a fogak, a haj és a körmök minőségi romlása is megfigyelhető. Gyermekkorban lassul a növekedés. Előrehaladott állapotban pedig súlyos látáskárosodás és vakság is kialakulhat.
 
Megelőzés
Megfelelő mennyiségű A-vitamin bevitelével a farkasvakság megelőzhető, tünetei gyógyíthatóak. A kialakult vakság azonban (a pálcikák teljes pusztulása esetén) már nem gyógyítható.
Az A-vitamint elsősorban a máj képes raktározni. A felnőttek mája egy évre elegendő A-vitamin szükséglet raktározására képes, a gyerekeké azonban csak néhány hétre elegendőére.
Az A-vitamin legfontosabb természetes forrásai: vaj, tojássárgája, máj, vese, piros és sárga zöldségek, illetve gyümölcsök (pl. paradicsom, narancs, sárgarépa). A-vitamint tartalmaznak továbbá a tejtermékek, tengeri halak, leveles zöldségek és vitaminozott margarinok is.
 
Túladagolás
Túlzott A-vitamin bevitel esetén a szervezet egy határon túl nem képes fokozni a lebontását. Túladagolása természetes formában történő bevitel esetén csak extrém esetekben (pl. sarkvidéki állatok májának fogyasztása) fordul elő, jellemzőbb a táplálék kiegészítők, vitaminkapszulák által előidézett túladagolás.
Az A-vitamin túladagolás jellemző tünetei: fáradtság, homályos látás, hányinger, bőrgyulladás, hámlás, hajhullás, stb.

/Forrás: www.aprotuti.hu; www.wikipedia.org/     
 
 
Hogyan látnak az állatok?      
       
információ forrása: 2010.04.21
      
Az élőlények jelentős részét elsősorban a látás segíti a tájékozódásban. Látásuk sok mindenben különbözik egymástól; a színek érzékelésében, az alakfelismerésben, a felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi években a kutatók egyre több információt szereznek az állatok látásával kapcsolatban, és így sok tévhit kiküszöbölésére is lehetőség nyílik. Figyeljük meg a világot az állatok szemével!
 
A fény érzékelésére szolgáló legegyszerűbb szervek a látósejtek, amelyek az alacsonyabb fejlettségű állatoknál (pl. gyűrűsférgeknél) a bőrben szétszórva helyezkednek el. A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk, a látószervet onnantól nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az ún. segédszervek (lencsék, szemmozgató izmok, stb.) is. Ekkor a szemek már iránylátásra, még fejlettebb esetben pedig képlátásra is alkalmasak.
 
A fejlettebb élőlények látószerve három fő típusba sorolható: pontszem, mozaikszem (=összetett szem) és hólyagszem. A pontszemmel és a mozaikszemmel az ízeltlábúaknál, hólyagszemmel a lábasfejűeknél (pl. polipok) és gerinceseknél találkozhatunk.
 
Mozaikszem
 
Az ízeltlábúak látása
 
Az ízeltlábúak összetett szeme több szempontból is túlszárnyalja a gerincesek szemét. A legtöbb rovar képes az ultraibolya és a polarizált fény érzékelésére – ennek köszönhetően a számunkra egyöntetűen sárgának vagy fehérnek tűnő virágokat a rovarok különleges mintákkal tarkítottnak látják. Látásfeldolgozásuk során jóval több egymást gyorsan követő kép feldolgozására képesek, mint a gerincesek (így az ember), mely a gyors repüléshez, zsákmányszerzéshez bír nélkülözhetetlen funkcióval.     
      
A sáskarákok látása
 
A sáskarákok látása a kutatók szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is. Testükhöz mérten hatalmas méretű szemmel rendelkeznek, melyben több mint tízfajta színérzékelő receptor található (az emberében csak három). Ez azt jelenti, hogy sokkal többféle szín megkülönböztetésére képesek, mint az ember. A polarizált fényt is érzékelik, ami a víz alatti világban rendkívül hasznos számukra, és ennek köszönhetően még az apály-dagály időpontját is előre ki tudják számítani.
Szemük felépítése is különleges, mindkét szemük három részből áll, így ugyanazt a tárgyat egyszerre háromféleképpen látják, csupán egyetlen szem használatával. Két mozaikszemük ráadásul egymástól függetlenül mozgatható.
 
Hólyagszem
 
A legfejlettebb élőlényeknél található hólyagszem tökéletes képalkotásra képes, ennek ellenére a különböző állatcsoportok között – sőt, még a csoportokon belül is – jelentős különbségekkel találkozhatunk, például a látásélesség vagy a színlátás tekintetében.
 
A halak nagy része például erősen rövidlátó, a porcos halak (pl. cápák) nem rendelkeznek színlátással, a korallszirti halak színlátása ugyanakkor még az emberén is túltesz.
A halaknál jelenik meg az ideghártya mögött található ezüstös fényvisszaverő réteg (tapetum lucidum). Ez segíti a gyenge fényben való tájékozódást, és ezért sok más – főként éjszakai életmódú – gerinces szemében is megtalálható. Oldalt elhelyezkedő szemeik miatt a halak nem rendelkeznek térlátással, cserébe viszont meglehetősen nagy a látómezejük.
 
A kétéltűek látása a mozgásérzékelésre specializálódott.     
      
A hüllők közül legérdekesebb szemmel a kaméleonok rendelkeznek. Szemgolyóikat egymástól függetlenül is tudják forgatni, így egyidejűleg figyelhetnek előre és hátra. Térlátásuk rendkívül jó, és az ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni.
A kígyók egy része nemcsak szemével, hanem hőérzékelő szerveivel is lát, így könnyedén követni tudják zsákmányukat éjszaka is a hűvösebb környezetben.     
      
A madarak – különösen a ragadozó madarak – legendás éleslátással rendelkeznek; az embereknél mintegy nyolcszor élesebben látnak. A ragadozó madarak szeme nagyon nagy, szemük képfelbontása jóval nagyobb és fókuszáló képessége is jobb, mint az emberé. Ezen kívül, az emberrel ellentétben két sárgafoltjuk van – amely az éleslátás helye – és így retinájuk jóval nagyobb felületén kapnak éles képet. A sólyom a fecskét körülbelül másfél kilométerről képes felismerni – ez olyan, mintha az ember 30 méter távolságból el tudna olvasni egy könyvet!
A madarak színlátása is legalább olyan jó, mint a miénk, és sok madár az ultraibolya sugarak és a polarizált fény érzékelésére is képes.
 
Az emlősök nagy része közel hasonlóan látja a világot, mint az ember. A legfőbb különbségek a színérzékelésben és a rossz fényviszonyok közötti látásban lelhetőek fel. Az éjszakai állatok fényérzékelő képessége sokkal jobb, mint az emberé.
Sokáig azt gondolták, hogy az emberszabású majmokon és az emberen kívül a legtöbb emlős színvak. Az újabb kutatások azonban rávilágítottak, hogy ez nem egészen így van.      

Korábbi kutatások során kimutatták, hogy a kutyák (és macskák) kétszínlátók. Ezekből a felmérésekből azonban még nem lehetett tökéletes biztonsággal megmondani, hogy milyen színeket látnak a kutyák, így ennek megállapításához viselkedésvizsgálatokat végeztek. Ezekből pedig arra derült fény, hogy a kutyák ugyanúgy látnak, mint az emberi piros-zöld színvakok; azaz sárga, kék és szürke színeket érzékelnek. A piros tárgyakat sárgának, a zöld tárgyakat fehérnek (azaz a szürke egy árnyalatának) látják. A fenti ábrák jól illusztrálják az emberek és kutyák látása közötti különbségeket (emberek: baloldali kép és alsó színskála, kutyák: jobboldali kép és felső színskála). Tehát a kutyák nem színvakok, bár nem is látják olyan színesnek a világot, mint az emberek.
 
/Forrás: www.origo.hu/tudomany/    
 
A lövöldözős játékok jótékony hatással lehetnek a látásra
       
információ forrása: 2010.04.26
      
Az akciójátékok jelentős mértékben fejleszthetik és javíthatják a látást – állapították meg a University of Rochester munkatársai. Felmérésük eredményei szerint a lövöldözős játékokkal sok időt eltöltő emberek szeme érzékenyebb lesz az apró részletekre és elváltozásokra, amely végső soron a teljes látás fejlődését segítheti elő.
 
A kutatás során az egyetem dolgozói „játékos” és „nem-játékos” emberek látását mérték fel, azt vizsgálva, hogy milyen pontossággal tudnak különbséget tenni a szürke szín különböző árnyalatai között. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a lövöldözős játékokkal sok időt töltő személyek szeme mintegy másfélszer érzékenyebb, mint a videojátékokra nem sok időt fordító társaiké.
 
A felmérés arra is rávilágított, hogy a látás javulását csak az akciójátékok segítségével érték el a felmérésben résztvevők, az ugyanennyi időt más, például stratégiai játékokkal eltöltő személyek esetében nem volt mérhető a szem érzékenységének javulása.
 
Az érzékeny látás a mindennapi életben is nagy jelentőséggel bír, a lövöldözős játékokat előszeretettel űzők így előnyös helyzetben vannak például az éjszakai vezetés során, mivel potenciálisan előbb képesek a közlekedésben résztvevő más személyeket és járműveket felismerni.
 
A kutatók szerint e felismerés a későbbiekben akár terápiás célokat is szolgálhat, azáltal, hogy új módszerek kidolgozását segítheti elő a látásuk érzékenységében – előrehaladott életkor miatt vagy betegség folytán – csökkenést szenvedők kezelésében.
 
/Forrás: www.pcforum.hu/     
 
 
A színes gyümölcsök javítják a látást      
       
információ forrása: 2010.04.26
      
Egy, a Georgiai Egyetemen készített tanulmány szerint a színes gyümölcsök és a zöld leveles zöldségek – a bennük található karotinoidoknak köszönhetően – hozzájárulhatnak a látás javulásához, és az időskori szembetegségek megelőzéséhez.
 
Az egyetem kutatói számos korábbi felmérés eredményeinek felhasználásával hasonlították össze a karotinoidok csoportjába tartozó lutein és zeaxantin látásra gyakorolt hatását – ezek a vegyületek ugyanis fontosak az emberi látás, különösen a retina szempontjából.
 
Bebizonyosodott, hogy a lutein és a zeaxantin valóban kedvező hatással vannak a látásra; csökkentik a vakító fény okozta kellemetlenségeket, lerövidítik a szem alkalmazkodási idejét, ezenkívül kontrasztosabb látást és nagyobb látótávolságot biztosítanak.
 
Dr. Billy R. Hammond, a tanulmány vezető szerzője szerint ezek a színanyagok fontos funkciót tölthetnek be azáltal, hogy biológiai úton javítják a látást. Védik a retinát és a szemlencsét is, így megelőzhetik az időskori szembetegségek, például a makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulását.
 
A cikk a Journal of Food Science folyóiratban jelent meg.
 
/Forrás: www.kertvarazsmagazin.hu/